Interjú Baranyai Annával
"A színház egy menedék. A jó színház szórakoztat, elgondolkodtat, tanít valamit önmagunkról. Hogy így is lehetne...szeretni, küzdeni, megbocsájtani, hinni. Tükröt mutat a saját gyarlóságainkra is. Érzékenyít. Segít együttérezni. Megérteni."
Baranyai Annamária 2005-ben végzett a Pesti Broadway Stúdióban. 2016-ban pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem drámainstruktor-színjátékos szakon diplomázott.
Pályáját a Budapesti Operettszínházban kezdte a legendás Rómeó és Júlia musical-el. Az ott töltött hét év alatt, a Rudolf, a Hair, a Tavaszébredés, a Mozart és a West Side Story előadásokban is találkozhattunk vele. Azóta a Madách színház legnépszerűbb darabjaiban láthatjuk őt estéről, estére. Ilyen például a Jézus Krisztus Szupersztár, a Nyomorultak, a Mary Poppins és a nemrég bemutatott A Tizenötödik magyar musical. De sokáig látthatuk a Mamma Mia című Abba darabban is. A Stúdió Színpadon Úgy élj, mint a szél című duett estjét is bemutatták. 2011-ben megnyerte a Nemzetközi Lévay Szilveszter énekversenyt női szóló kategóriában. Játszott az ország legnagyobb szabadtéri színpadain, számos külföldi turnén vett részt Amerikában, Németországban, Ausztriában, Írországtól, Londonon át Olaszországig. A Győri Nemzeti Színházban a Sakk musicalben Florance-t , míg a Jézus Krisztus Szupersztárban Mária Magdolnát alakította. Azt hiszem nem én vagyok az egyedüli, aki visszasírja nemcsak Annát Győrbe, de ezt a két darabot is. Másfelől pedig, hihetetlenül büszke vagyok Rá, hogy főszerepek sorát játssza Budapest egyik vezető színházában. Nemcsak hihetetlen tehetség, hanem egy nagyon kedves, szerény művész, akit szeretném, hogy ezen az interjún keresztül egy kicsit közelebbről is megismerhessétek.
Mikor kerültél kapcsolatba először a színházzal és a zenével?
Ha visszamehetnél, az időben, a pályád elejére milyen tanácsot adnál Magadnak?
Légy sokkal bátrabb, higgy sokkal jobban magadban és a célodban és sokkal jobban állj ki magadért. Ne várd el magadtól, hogy tökéletes légy, hiszen még semmit nem tudsz. Merj kérdezni, merj hibázni!
Ha nem színésznő lettél volna akkor mi? Volt B terved?
Értelmiségi családból jövök, erős gimnáziumba jártam, ahol a dráma és az irodalom ment legjobban. Gátlásos, introvertált, érzékeny gyerek voltam az írásban a színházba járásban és a zenehallgatásban teljesedtem ki. Érettségi után kommunikáció szakra mentem, újságírónak tanultam. Csak hát ezzel egyidőben felvettek az Operettszínház Pesti Broadway Stúdiójába is. Kiderült, hogy van némi hangom. Egy idő után választanom kellett. Így nem lettem újságíró.
Milyen emlékeid vannak arról, amikor először színpadra léptél a Rómeó és Júlia musicalben, mint Montague-né?
Harmadévesek voltunk, mikor az Operettszínház a Rómeó bemutatójára készült. Az év végi vizsgánkra mi is megtanultuk a dalokat. Ez alapján mi lettünk a cover szereposztás. Rögtön a premier után nemsokkal, Csengeri Otti lebetegedett. Én voltam az egyedüli, aki tudta a szerepet. Egy nap alatt, tizenkilenc évesen, nulla színpadi rutinnal, hirtelen a 7x1-es híres hidraulikán forogva találtam magam, egy tíz centiméteres combcsizmában, alattam a mélység, velem szemben Janza Kata.... És az ikonikus Gyűlölet duett. Hihetetlen volt. Ilyenkor az ember megsokszorozza az energiáit. Mélyvíz. Vagy úszol vagy megfulladsz. Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért Keronak és Somogyi Szilárdnak. Utána hét évig játszottam Montague-nét. Ez indított el a pályán. Nemrég a Best of Kero gálán, Katával újra elénekeltük. A végén egymás nyakába ugrottunk, felemelő, nosztalgikus élmény volt mindkettőnknek.
Hihetetlen szerencsés vagy, hogy Győrben is és most a Madáchban is eljátszhatod Mária Magdolna szerepét a Jézus Krisztus Szupersztárban. Mit jelent számodra ez a szerep és ez az előadás?
2010-ben mutattuk be a Madách Színházban a Szupersztárt, akkor több, mint száz előadáson keresztül a darabot végigkísérő, három démon egyikét játszottam. Kőkemény munka volt, Tihanyi Ákos mindent elsöprő, lehengerlő koreográfiáival, több karakterben megmutatkozva. Egy előadás felért egy erőnléti edzéssel, de nagyon élveztük, igazi jó csapatmunka volt, éreztük, hogy valami különleges dolog van születőben, jó volt a részese lenni. Bár az Operettben akkor már több nagyobb feladatot kaptam, mondhatom, hogy a Madáchban ezzel a szereppel fedeztek fel. Szerencsés csillagzatom volt, ekkor nyertem meg az Operettszínház Nemzetközi Sylvester Lévay énekversenyét és castingon bekerültem a Mary Poppinsba is, a Madaras asszony volt az első igazi szólista szerepem itt. Valamint ezek alapján kért fel Szirtes Tamás Tanár Úr az Úgy élj, mint a szél című élőzenekaros kétszemélyes estünkre is Balog Janóval, amit a Stúdió Színpadon játszottunk szép sikerrel. Imádtuk. Utána jött a győri Jézus, ahol a Sakk főszerepe után, Forgács Péter felkért Máriának, olyan kiváló kollégák mellett, mint Szomor Gyuri, Sándor Peti, Nagy Balázs és még sorolhatnám. Győr az örök szerelmem, csodálatos csapat, igazi színház szerető közönség, szerintem a Sakk és a Jézus is nagyon jól sikerült előadás volt, nagy sikerrel. Most, 2022-ben pedig, mikor a Jézus visszakerült a Madách Színház repertoárjára, itt is megörököltem Máriát. A figura ismerős volt, de Szirtes Tamás rendezése teljesen más, mint a győri, új dalszövegekkel. Nagyon furcsa, de egyben nagyon felemelő is volt, visszaállni a pesti előadásba, azokba a jelenetekbe bemenni, amikből addig száz előadáson át kifutottam. De a koreográfiákat néha még mindig szoktam táncolni a takarásban.
A Nyomorultak musicalben Fantine-t játszod és az egyik leggyönyőrűbb és legdrámaibb dalt énekled benne. A technikai dolgokon túl, beéneklés, jelmez, haj, smink, a lelkedet is fel kell készítened erre a drámai szerepre. Mentálisan, hogy készülsz erre az előadásra? Mennyire visel Téged meg ez a darab?
Azt gondolom mindannyiunk nevében mondhatom, akik benne vagyunk, hogy igazi szívügyünk ez az előadás. A musicalirodalom egyik legcsodálatosabb darabja. Olyan örökérvényű mondanivalóval, "embernek lenni az embertelenségben", amire azt gondolom most hatványozottan szüksége van az emberiségnek. Hiszem, hogy mindent csak ezer százalékkal érdemes csinálni és ebben az előadásban végképp nem lehet spórolni. Minden este bele kell halni. Nincs olyan, hogy félgőz, úgy csinálok mintha. Miller Zoli, aki az évek során majdnem az összes férfi szerepet eljátszotta a darabban, mondta, hogy aki itt nem őszinte, ledobja magáról a darab, egész előadás alatt piros lámpával villódzik a feje fölött, hogy kamu. Megterhelő mentálisan és fizikailag is, amin Fantine keresztül megy, nagy koncentrációt igényel énektechnikailag is, de számomra minden előadás egy megtisztulás. Felemelő végigmenni ezen a tiszta szeretet vezérelte úton. Sok közös van bennünk. Minden színész a saját fajdalmait, titkait teszi bele a szerepeibe, szeretem ezt a fajta terápiát. Mindig mikor megszólal a nyitány, összeszorul a gyomrom és hálát adok, hogy játszhatok ebben az előadásban, ebben a színházban, ezekkel a nagyszerű kollégákkal, barátokkal, gyakorlatilag a musical szakma krémjével.
Márciustól újra látható lesz a Tizenötödik című előadás, ahol 2 szerepet is játszol egy darabon belül Török Sophiet- Kazinczy édesanyját és a Fekete Angyalt! Mesélj kicsit a darabról és a szerepeidről!
Van olyan külföldi musicalszínész aki a példaképed, aki inspirál?
Persze sok. Jennifer Hudson, Kerry Ellis, Idina Menzel, Patty LuPone, Shirley Bassey, Glenn Close, a férfiak közül Ramin Karimloo, Drew Sarich, Adam Lambert, Adam Pascal és még sorolhatnám. Rajongója vagyok a lélekhangon való éneklésnek. Londonban imádtam a Wickedet, a Frozent, a Dreamgirst. Mégis, ha egy élményt és énekest kéne kiemelnem, szintén Londonban láttam a Whitney Houston dalaira épülő Több, mint testőr( The Bodyguard) musicalt, az első sorból, a Grammy és Tony díjas világsztár Heather Headley főszereplésével. Lenyűgözően énekelt, játszott. A darab végén a nézőkkel közös jammelés volt az I Wanna Dance With Somebody- ra. Heather nekem is odatartotta a mikrofont. Egy hang sem jött ki a torkomon. Csak a könnyeim folytak, annyira a hatása alatt voltam.
Azt már többször említetted, hogy a Wicked női főszereplője az álomszereped. Én is nagyon örülnék, ha ez végre itthon is látható lenne. A karakter, a zene vagy történet fogott meg ebben a darabban?
Szerintem kétféle musical színésznő van. Aki Elphaba akar lenni és aki Glinda. Olyan jól megírt, truváj dalok és egy ismert, mesés sztori van együtt ebben az előadásban, ráadásul két nő főszereplésével, hogy garantált siker minden korosztálynak. Az elfogadás és a másság kérdése pedig nagyon aktuális téma. Elphaba karaktere, a kicsit kívülálló, kiközösített, látszat alapján megítélt, furának tűnő, mégis nagyon mélyen érző lány, nagyon emlékeztet az én gyerekkori mivoltomra. Hangilag meg igazi kihívás, de jó értelemben. Reméljük egyszer itthon is bemutatják.
Tudom Rólad, hogy imádsz utazni és világot látni. Van olyan hely ahol még nem jártál de szívesen elmennél?
Hú rengeteg. Most nagy vágyam Svájc körbeutazása, de érdekel a karib térség, Mexikó és Amerikába is nagyon visszamennék.
Mi volt a leghasznosabb tudás, amire szert tettél a pályád alatt?
Megtanultam görcsös megfelelés helyett, élvezni amit csinálok. És azt is, hogy nem kell mindenkire hallgatni. Hinni kell magadban és merni önmagad lenni. Merni hibázni. Ha elbuksz vagy kigáncsolnak, újra és újra felállni. Mindeközben folyamatosan képezni magad és jobbra és jobbra törekedni. Soha nem megelégedni. Alázatosnak lenni, de nem megalázkodónak. A legfontosabb, hogy élvezd amit csinálsz. Meg tudd élni a pillanatot. Itt és most. Akkor lesz hiteles. Akkor tudsz közvetíteni. Az a végtelen szabadság. Te is több leszel általa. Szerintem ezért és csak így érdemes. Ez egy idegrendszeri, lelki szakma. Sokszor feszegetni kell a saját határainkat. Nagyon sokat számít, elhiszed-e, hogy képes vagy rá. Hogy segítenek vagy hátráltatnak ebben. Görcsből, negatív közegben, nem lehet csodát tenni. Onnan el kell menni. Akkor is, ha adott esetben, neked van igazad. Ha nem látják, nem akarják látni, ki vagy, tehetsz te bármit. Kell tudni nemet mondani és magadat képviselni. Sokszor egy nem, sokkal előrébb visz, mint sok igen.
Kik azok az énektanárok, akiknek a legtöbbet köszönhetsz a pályádon?
Nagyon fontos, szinte determináló, hogy milyen mestereket kapsz. Egy jó mester anyád helyett anyád, pszichológus, menedzser. Szoros kötelék. Én nagyon szerencsés voltam e téren. Számomra három sztárénektanár Toldy Mária, Kővári Judit és Kaposi Margit tanárnő adott a legtöbbet. Érdekesség, hogy utóbbival kilencven éves korában hozott össze a sors egy rövid időre, (illetve Sáfár Mónika nagyra becsült kolléganőm, aki szintén hozzá járt valaha), mikor a Musical Revolution önálló nagykoncertünkre készültünk a Szegedi Nemzeti Színházban. Harminc számot énekeltünk, gyakorlatilag az egész musicalirodalmon végigmentünk Webbertől a Queenig, Sándor Petivel és Egyházi Gézával. Kellett a kontroll és Zeneakadémián legendának számító Margit nénire lehetett számítani. 90 évesen jógázott, verseket írt és persze tanított. Azt mondta, a derűvel éneklés a legfontosabb. Kegyetlenül őszinte volt, de szeretettel, humorral és tűpontos szakmai meglátásokkal csinálta. És mindig igaza volt. Ahogy a többi fontos mesteremet, őt is nagyon megszerettem. Tavaly sajnos elbúcsúztattuk, de a rengeteg pályán lévő tanítványában tovább él, ez egészen biztos.
Mit jelent számodra a színház és a zene?
Közvetítés. Gyógyítás. Kihívás. Szabadság. Önkifejezés. Energia. Önismeret. Terápia. Emlékezés. Csapatjáték. Fegyelmezettség. Koncentráció. Szerelem. Őrület. Szenvedély. Tanítás.
Szerinted miért fontos, hogy az emberek járjanak színházba?
Olyan sok a rossz és torzító hatás a világban. Pláne most. Szomjaznak az emberek a jóra. A színház egy menedék. A jó színház szórakoztat, elgondolkodtat, tanít valamit önmagunkról. Hogy így is lehetne...szeretni, küzdeni, megbocsájtani, hinni. Tükröt mutat a saját gyarlóságainkra is. Érzékenyít. Segít együttérezni. Megérteni. Hogy nincs csak fekete, meg csak fehér. Nincs egyértelműen jó vagy rossz. Hogy nem minden az, aminek látszik. Ahogy Mary Poppins mondja a gyerekeknek a Madaras asszonyos jelenetben: "Meg kell tanulnotok látni, nem csak nézni. " Ez a művészet feladata. Láttatni. "Taní-tani". Ahogy József Attila mondja a Születésnapomra című versében. Én ebben hiszek. Látni, érezni és átérezni. Szeretni. Csak ez segíthet, hogy a világ jobb irányt vegyen. Ha ehhez csak egy kicsit is hozzá tudunk tenni, már megérte.
